Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy Fehér Cápa

A nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) a porcos halak (Chondrichthyes) főosztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjéhez, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A nagy fehér cápa valamennyi világtengerben megtalálható, de előnyben részesíti a meleg és mérsékelt vizeket. Elvétve előfordul Dél-Ausztrália, Új-Skócia és Izland hidegebb vizeiben is. A nagy fehér cápák állandóan mozgásban vannak, ezért lehetetlen meghatározni a számukat. Úgy tartják, hogy a nagy fehér cápa nem gyakori faj.

Testfelépítése

A ma élő, 3-6 méteresre növő nagy fehér cápa "apró" leszármazottja a 16 méteres megalodonnak. A nagy fehér cápa hossza 3-6 méter, testtömege 1200-3000 kilogramm. A cápa hátsó része fekete vagy sötétszürke, míg alsó része fehér. Az akár 7,5 centiméter hosszúra megnövő háromszögletű fogak szegélye csipkézett, ezért rendkívül jól meg tudják ragadni a zsákmányt. Mint mindegyik cápaféle, a nagy fehér cápa is képes pótolni elvesztett vagy letört fogait, amelyek a szalagfűrész elve szerint képződnek és helyezkednek el az állkapocsban, amíg szükség nem lesz rájuk a pótláshoz. Amikor a cápa elveszíti egy fogát, újabb jelenik meg helyette. nagy fehér cápa Ellentétben nevével teste nagy része szürkés árnyalatú csak a hasa fehér. Rendkívül jó érzékszervekkel rendelkezik. Van egy különleges szerve az úgynevezett Lorenzini-féle ampulla. A cápa ezzel érzékeli az élő szervezetek, a zsákmányállatok által kibocsátott gyenge elektromos erőteret. De képesek érzékelni a víz sótartalmát, nyomás és hőmérséklet különbségeket, a tengervíz nyomását és összetételét.
Legkiválóbb szervük azonban az orruk, agyuk kétharmada csak a szaglással foglalkozik. Állítólag egyetlen csepp vért képesek megérezni több kilométeres távolságból.
Számuk a környezetszennyezésnek és a horgászatnak köszönhetően évről évre csökken, védelmükre már régóta szükség lett volna, de a médiában időnként felröppenő rémhírek, amelyekben a cápák úgy szerepelnek, mint fürdőzőkre éhes fenevadak komoly akadályt jelentettek védetté nyilvánításukban. Mostantól ez másképp lesz: a fehér cápa 36 más állatfajjal együtt védelem alá került.


Táplálkozása

Tápláléka szinte valamennyi halfaj és meleg vérű állat, amelyet zsákmányolhat. Támadás közben, a nagy fehér cápa megemeli az orrhegyét, és befordítja a szemeit. Az állkapcsok hatalmas csapdaként mozdulnak előre, és összecsapódnak az áldozat felett. Ezt követően a cápa az oldalára fordul, és egy darab húst tép ki áldozatából. Nagyobb méretű préda esetén egy nagy cápánál ez akár 60-70 kilogrammos is lehet.
Több furcsa számunkra felfoghatatlan és nehezen megemészthető táplálkozási szokásuk van. Az egyik ilyen az egyedülálló "méhen" belüli kannibalizmusnak nevezett táplálkozási jelenség: a legerősebb embriók megeszik a terméketlen petéket és a leggyengébb embriókat. A másik ilyen a "zabáló düh" amikor a cápák féktelen, önkívületi állapotban táplálkoznak nem kímélve társaikat és önmagukat sem. Bálnavadászok elmondása szerint az ilyen táplálkozási őrületbe esett cápák egymás testét felhasítják és előfordul, hogy az áldozat saját belső szerveit falja fel, mielőtt a többiek széttépnék. Ezek az extrém szokások és az időnként előforduló fürdőhelyi balesetek miatt a fehér cápák nem közkedvelt állatok.


Gyilkos vagy áldozat?

A fehér cápa talán a világ egyik legrettegettebb ragadozója. Ezt a kétes hírnevet a nagy sikert aratott mozifilmnek köszönheti, aminek bemutatása után elnéptelenedtek a tengerpartok strandjai. Pedig a fehér cápa, több fajtársához hasonlóan, elsősorban halakkal táplálkozó húsevő, de más cápákat és tengeri teknősöket, esetenként kisebb tengeri emlősöket is elfogyaszt. Néha előfordul ugyan, hogy egy cápa megmarja, halálosan megsebzi az embert, de a találkozások túlnyomó többségében a cápa húzza a rövidebbet. Ha összevetjük a fürdőzőket ért évi száz cápatámadást a világon kifogott 600 ezer tonna cápával és rájával, be kell ismernünk, hogy az ember pusztítja őket, nem pedig fordítva.

Eddig összesen 375 cápafajt azonosítottak, de ebből csak egy tucatnyit nyilvánítottak különösen veszélyesnek. Az emberekkel szembeni támadások legtöbbjéért három fajta felelős: a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), a Tigriscápa (Galeocerdo cuvier) és a Bikacápa (Carcharhinus leucas). Amerikában évetne átlagosan 16 embert támad meg cápa, és ebből kétévente egy halálos. Ezzel szemben a tengerparti vidékeken évente több mint 41 ember hal meg villámcsapástól. Ez is azt mutatja, hogy a cápák hírneve rosszabb a valóságnál.
    

Más cápák - vegyesen



Tigriscápa

Tigriscápa A tigriscápa hossza átlagosan 3-6 méter, esetenként akár 9 méter is lehet; testtömege átlagosan 1000 kilogramm. Feje ék alakú, oldalirányban igen kis ellenállást kelt,
ezért a cápa fürge fordulatokra képes. Elektromos érzékelővel ellátott kis mélyedések helyezkednek el a pofáján, melyek lehetővé teszik a cápa számára, hogy zsákmánya legkisebb izommozgását is érzékelje, így a sötétben is pontosan tudja, hol az áldozat.
A fiatal cápa testén számos függőleges csík található, innen jön a neve is, de az idő előrehaldtával a csíkok elhalványulnak. Bőre sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani.
A tigriscápa általában teste kígyózó mozdulataival úszik; magasra nyúló hátuszonya forgáspontot képez, így az állat saját tengelye körül villámgyorsan meg tud fordulni.
A nagy, olajban gazdag máj megakadályozza a cápa elsüllyedését. A tigriscápa télen főleg a trópusokon és bármely tengerparti vízben megtalálható, nyáron a tengerekben észak-déli irányban terjeszkedik. A tigriscápa kereskedelmi értéke kisebb más cápákénál, és bár a sporthorgászok kedvelt zsákmánya, a faj mégsem igazán veszélyeztetett. A tigriscápa magányos lény. Tápláléka nagyon változatos: férgek, csigák, tintahalak, halak, gerinces állatok. Gyomrában találtak hulladékokat, köztük műanyag- és fémtárgyakat is. Feltételezhetően 30-40 évig él. Tény, hogy az emberre legveszélyesebb 3 cápafaj közé tartozik (nagy fehér cápa, bikacápa, tigriscápa).


Pörölycápa

PörölycápaA modern cápák között a pörölycápák családja (Sphyrnidae) tekinthető a legfiatalabbnak. Kétségkívül ezek a cápák rendelkeznek a legmeghökkentőbb formával, köszönhetően sajátos, oldalirányba szárnyszerűen ellaposodó koponyájuknak. Noha csak mintegy tucatnyi faj tartozik a családba, az alig egy méteres kerekfejű pörölycápától (Sphyrna tiburo) egészen a hat méteres hosszúra megnövő nagy pörölycápáig ( Sphyrna mokarran) terjed a család alakgazdagsága.
A pörölycápa különös alakú koponyája nem az úszást megkönnyítendő öltött ilyen formát. A széles kiképzést egy különlegesen precíz helymeghatározó eszköz indokolja. Mint hawaii kutatók megállapították, ennek segítségével a ragadozó az elektromos erőterek változását érzékeli, így heringek, szardíniák, emberek és más zsákmányállatok elektromos mezejét nagy pontossággal képes bemérni.
Szakértők szerint ez a faj a 7. legveszélyesebb cápa az emberre nézve.


Cetcápa

CetcápaA legnagyobb cápa a Cetcápa (Rhincodon typus), mely akár 20 m-esre is megnő.
Szolíd, óriásplanktonokkal táplálkozik. A cetcápa a legnagyobb jelenleg élő halfaj. Átlagos testhossza 4-6 méter, de előfodulnak ennél jóval nagyobb példányok is. Mérete olykor elérheti a 12 métert, de néhány kivételesen nagy példány akár 18 méteresre is megnőhet. A legnagyobb kifogott példánya 34 000 kg volt. Aggasztó tény, hogy a kifogott példányok mérete az utóbbi években csökkent ami a túlhalászat eredménye lehet. Ezért a "sérülékeny" kategóriába helyezték és az IUCN Vörös Listája alapján a faj veszélyeztetett.


Angyalcápa

AngyalcápaAz angyalrája, angyalcápa, vagy tengeri angyal Rhina squatina L., az egyetlen képviselője a Rhina Klein-nemzetségnek. Teste eléri a 2 m-es hosszúságot és rücskös hátirésze csokoládészínű, fekete elmosottszélű foltokkal tarkított, sima oldalfele pedig sárgásfehér. Elterjedése kiterjed a mérsékelt övek minden tengerére. Az angyalcápa a Földközi-tengerben gyakori hal, úgyszintén Nyugat-Európa sok partvidékén, továbbá Kelet- és Nyugat-Amerika partjain is, de gyakori a japán és ausztráliai vizekben is. Megfigyelték az Északi-tengerben is, főleg Anglia partjain. Testalakjának megfelelően a tengerfenék fölött, vagy magán a fenéken tartózkodik, s ott nyelvhalakból, rájákból és hasonló fenéklakó halakból él. Mint ezek, úgy maga is szeret félig a homokba befurakodni, eleven szemei felfelé figyelnek és ha zsákmányt lát, villámgyorsan előre lövell.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Solixine Without A Script EllTrielm

(Ellpync, 2019.10.07 21:20)

Generic Kamagra <a href=http://exdrugs.com>viagra</a> Generique Amoxicillin Sans Prescrire Pilule Contraceptive